Rocko blogja

sokan megfeddnek, h anyám főztjét kritizálom, ellenben nem főzök magamra. ennek több oka is van. az egyik, h hosszadalmas, és én azt nem szeretem. a másik, és fontosabb, érv, h anyám a család fő, neki kell eltartania, amig itthon vagyok. valóban nem vagyok szoptatós csecsemő, aki nem tud gondoskodni magáról, de ő az anyám, aki tervbe vett, megszült, és amikor a tervekben szerepeltem, akkor arra is keleltt gondolnia, h főzni fog rám. (lévén, h nincsen cselédünk.) neki ez a kötelessége. nekem iskolábajárni, neki rendesen főzni. nem így, ahogy most, mert ez nem állapot. ezt inkább mérgezésnek lehet nevezni, már ha főz. majd részletezem egyszer, h mit és hogyan. a harmadik ok, amiért nem én főzök: vegye észre, h ez nem állapot így. sokan mondják, h ami itthon van, abból főzzek. nos, itthon anyám zöldségei vannak, meg az, amit bátyám meghagy. az persze egyre kevesebb mindig. múltkor találtam kukoricát, és megkívántam. szerettem volna kukoricasalátát csinálni, de se majonéz, se virsli nem volt hozzá. terv alakul egy szósszá. kukorica van, keresek hozzá párizsit. rájöttem közben, h ez nem lesz elég, és h ne csak szárazanyag legyen, ezért tettem mellé mustárt, és paradicsomot. ez így is kevés volt, szóval 2 tojást dobtam hozzá. ezeket szépen végig gondolva mindenkinek eszébe jut, h ő már kóstolt iet, noha nem befelé, hanem amikor kifelé jött egy borús reggelen, hosszú, alkhol és/vagy kábítószer társaságában átmulatott éjszaka után.
ezért nem főzök én.